LASSÚ TÁNC..

Figyeltél-e valaha körhintán ringó gyermeket,

Hallgattál-e valaha koppanó esőcseppeket?

Követted-e lepkeszárnyak csapongását, nézted-e a nap alkonyba borulását?
Lassíts a táncon,

Túl gyors ütemre lépsz;

Az idő röpül,

A muzsika elenyész.

Mindennapi hajszád felszínessége fáraszt?

Ha megkérded, "hogy vagy?", nem hallod a választ?
S ha este álmatlan fekszel ágyadon,

fejedben teendők légiója zsong?
Lassíts a táncon,

Túl gyors ütemre lépsz;

Az idő röpül,

A muzsika elenyész.

Mondtad-e, "majd holnap", ha kérlelt gyermeked,

S a rohanásban láttad-e a szemébe gyűlő könnyeket?

S ha elvesztesz egy ismerőst, ha jó barátod elfeled,

tán nem volt időd megkérdezni, " mondd hát, mi van veled? "

Lassíts a táncon,

túl gyors ütemre lépsz;

Az idő röpül,

a muzsika elenyész.

Ha lóhalálában rohansz, hogy eljuss valahova, örömöd fele kárba vész, mire elérsz oda. 

És hogyha hajszolt és aggódással teli a napod, a benne rejlő ajándékot bontatlan eldobod.
Az élet nem verseny, ne rohanj fejjel a falnak;

élvezd ki a muzsikát, mielőtt vége a dalnak!

(forrás / A vers eredetije egy olasz kislánytól származik, aki a rák végső stádiumában vetette papírra értékes gondolatait.)