Felelősség és a szabadság kapcsolata II.

(Részlet, "Vissza a valósághoz!" című gondolkodásmód fejlesztő programból.)

Tudtad azt, hogy többre képes, mint a legirigyeltebb példaképed?

Gondolkodás fejlesztés, siker és élet!
A világ legsikeresebb emberei, hozzánk hasonló átlagemberek, akik egyszerűen szakítottak azokkal a koncepciókkal, amik legtöbbünket fogva tartanak. Ők egy jottányival sem különbek Önnél, vagy nálam, mindössze egy más, egészséges alapon gondolkodnak saját magukról, és így a lehetőségeikről is. Ez a gondolkodásmód, esélyt teremt nekik arra, hogy kiaknázzák azokat lehetőségeket, amelyek valójában Önnek is, és mindnyájunknak a rendelkezésére állnak.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy Önnek is milliárdosnak kéne lennie, annál is inkább, mert meggyőződésünk, hogy a sikeres élet fogalma sokkal többet takar annál, mint gazdagnak, elismertnek lenni. Pusztán azt szerettem volna megvilágítani, hogy képességeit illetően, Ön is elérheti mindazt, amit akár a legirigyeltebb példaképe.

Az, hogy kinek mit jelent a siker, ki mit ért alatta, eléggé képlékeny. Legtöbbünknek más és más jut az eszébe, e fogalom hallatára. Abban viszont egyet érthetünk, hogy minden ember nyugodt, kiegyensúlyozott, örömteli életre, vágyik. Minden embernek alapvető szüksége van arra, hogy biztonságban érezhesse magát, szeretve legyen, lássa a személye fontosságát és a saját értékét.

Ezeknek az alapvető szükségeknek megelégítése tud nyugalmat és állandó örömöt adni az életünkben. Ha ezt az örömteli, nyugodt életet definiálnánk sikerként, akkor azt látnánk, hogy a siker eléréséhez helyes alapokon kell gondolkodni.

A kulcs tehát, egy kiegyensúlyozott, örömteli élethez a gondolkodásunkban van.

Az emberiség 98% sokkal kevesebbet gondol magáról, mint aki valójában. Ez annak köszönhető, hogy elhittük mindazokat az állításokat, amiket az életünk folyamán hallottunk magunkról. Elhittük azt, amit az eddigi tapasztalataink, a külső és belső élményeink mondtak nekünk.

Gyakran hallani, hogy mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei. Sajnos, teljes mértékben egyet kell értenem eme állítással. Ugyanis, meglehetősen sok időt töltünk magunkkal, és ezt többnyire arra használjuk, hogy beszélünk magunkhoz. Ez a belső kommunikáció. A belső kommunikáció - jó esetben - nem szavak útján zajlik, hanem gondolatokon keresztül. Vagyis a gondolkodásunk nagy része nem más, mint beszélgetés önmagunkkal. A fenti megállapítás igazsága abban rejlik, hogy igen nagy százalékban olyan dolgokat mondunk magunknak, amit egy másik személytől iszonyú sértésnek vennénk.

Ez azért szomorú, mert a személyiségünk és az életünk annak alapján alakul, amilyen gondolataink vannak, amiket gondolatban mondunk magunknak. Más szavakkal: Amit magunknak mondunk, az az életünk alapja.

Tehát, ha az életünk alapja az, amit magunknak mondunk, akkor nagyon meg kell válogatnunk a szavainkat. Ahhoz, hogy olyan szavaink legyenek magunkhoz, ami építő, az elménknek olyan gondolatokkal kell tele lennie, amiből építő szavak származnak. Építő gondolataink meg csak akkor lesznek, ha olyan táplálékkal, információval töltjük meg az elménket, amiben nincs semmi negatív, romboló elem. Következésképpen létkérdés, hogy megtanuljunk helyesen gondolkodni.

A helyes gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a valósággal összhangban gondolkodjunk.

Egy valós világban élünk, és a valóság kérlelhetetlenül vesz minket körül. Éppen ezért, hogy esélyünk legyen a valósággal összhangban gondolkodni, ismernünk kell egy fontos elvet: Sokszor - egyszerűen azért mert másképp NEM lehetséges- nekünk kell a valósághoz alkalmazkodni, és nem azt átszabni a mi igényeinknek megfelelően.

Évszázadok alatt különféle irányzatok szivárogtak be a gondolkodásunkba a filozófia, a zene, más művészetek, az általános kultúra, illetve a különböző vallások csatornáin keresztül. Ezeknek az irányzatoknak köszönhetően az ember gondolkodása elszakadt a valóságtól. Öncélú lett, és az emberiség elkezdett gyártani magának egy saját valóságot. Ma már ott tartunk, hogy hozzávetőlegesen hatmilliárd "valóság" létezik. Az emberek többsége a saját kis szubjektív világában él, kisebb-nagyobb mértékben elszakadva az objektív valóságtól. Ugyanakkor minden ember számára létkérdés, hogy a tényeknek megfelelően gondolkodjon..